A 126. Sporthorgász Egyesület alapszabálya

Az Egyesület neve, célja és feladata

1. §

1. Az Egyesület neve: Sződligeti Sporthorgász Egyesület.

2. Székhelye: 2133 Sződliget, Somogyi Bacsó Béla utca 19.

3. Levelezési címe: 2133 Sződliget, Somogyi Bacsó Béla utca 19.

4. Alapítás éve: 1949

5. Bélyegzője: Kerek, köriratban: "Sződligeti Sporthorgász Egyesület 1949", középen horog ábra.

6. Az Egyesület állandó vízterülete: Sződligeti Parkerdőben kb. 0.5 ha.

7. Az Egyesület alapszabályát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) rendelkezései alapján fogadta el.

2. §

Az Egyesület célja:

1. Tagjai horgászérdekeinek képviselése, valamint kedvező horgászlehetőségek biztosítása.

2. A horgászat, mint tömegsport fejlesztése, népszerűsítése.

3. A horgászoknak a horgászerkölcs szabályainak tiszteletbe tartására, a természet szeretetére és védelmére való nevelése.

3. §

Az Egyesület a 2. §-ban meghatározott célkitűzések értelmében:

1. Biztosítja tagjainak a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, a horgászáshoz szükséges okmányok beszerzését, a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítását, ennek keretében ismerteti a horgászattal összefüggő jogszabályokat és más rendelkezéseket.

2. Elősegíti, hogy a tagok a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, előírásokat és az országos horgászrend szabályait betartsák.

3. Segíti a hatóságokat az orvhalászat és orvhorgászat megelőzésében, és leküzdésében, valamint a vizek tisztasága és a természet védelmében.

4. Megszervezi a közgyűlést, a testületi szervek üléseit, a társadalmi munkát.

5. Halfogó és tagság kívánsága esetén horgászversenyeket és egyéb sportversenyeket rendez.

6. Közreműködik az egészséges életmódra nevelésben.

7. Együttműködik más horgászegyesületekkel.
   
   

4. §

1. Az Egyesület semmilyen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

5. §

1. Az Egyesület mint a Horgászegyesületek Pest-megyei Szövetség (továbbiakban: Szövetség) tagja fejti ki tevékenységét.

2. Az Egyesület és a Szövetség kapcsolataira a Szövetség alapszabálya az irányadó.

6. §

Az Egyesület tagjai:

1. Az Egyesületnek teljes jogú tagjai, továbbá az anyagi kötelezettségek szempontjából kedvezményezett helyzetben lévő, de ugyanakkor a tagsági jogok tekintetében korlátozott ifjúsági tagjai is lehetnek.

2. Az Egyesületnek csak az lehet tagja, aki:

a) nem áll az Egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt;

b) elfogadja az Egyesület alapszabályát;

c) teljesíti az éves tagsági díj, illetve az egyéb elfogadott költségek befizetését.

3. A teljes jogú tagok lehetnek:

a) Alapító tag: 1949-ben az Egyesületet létrehozó 39 horgász.

b) Rendes tag: az Egyesület 18 évet betöltött teljes jogú tagjai

c) Tótag: az Egyesület saját taván horgászhellyel rendelkező, és a tótagsági díjat határidőre befizető tag.

d) Társ-tótag: azon horgászhelyre, amely már Tótag (első Tótag) által használatban van, Társ-tótag is kaphat használati jogot, amennyiben az első Tótag ehhez hozzájárul, valamint az egyszeri helymegváltási díjat és a halasítási díjat határidőre befizette legalább egy évig.

e) Pártoló tagok: Akik valamely módon rendszeresen támogatják és segítik az Egyesület tevékenységét, de a tagsággal járó kötelezettségeket nem vállalják. Az Egyesület pártoló tagjává választásról az elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. A pártoló tag csak vagyoni hozzájárulásával vesz részt az Egyesület tevékenységében, tagdíjfizetésre és más tevékenységre nem kötelezhető. A pártoló tag az Egyesület szerveinek ülésein tanácskozási joggal vehet részt. A pártoló tag vezető tisztségviselővé nem választható.

f) Tiszteletbeli tagok: Tiszteletbeli tagnak, Tiszteletbeli Elnökségi tagnak, Tiszteletbeli Egyesületi Vezetőnek választhatók a közgyűlés által azok a magánszemélyek, akik az Egyesületnek különleges, kiemelkedő szolgálatot tettek. A tiszteletbeli tag az Egyesület szerveinek ülésein tanácskozási joggal vehet részt. A tiszteletbeli tag vezető tisztségviselővé nem választható. 

4. Ifjúsági tagnak 18 éven aluli fiatalokat lehet felvenni. 

a) A 14. évét betöltött ifjúsági tag belépéséhez törvényes képviselőjének írásba foglalt hozzájárulása szükséges. 14. évét be nem töltött ifjúsági tag esetén az ifjúsági tag belépéséről törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot.

b) Ifjúsági tag vezető tisztségviselővé nem választható.

c) Ifjúsági tag részére az Egyesület csak életkorának megfelelő kötelezettséget szabhat ki.

d) Ifjúsági tag szavazati jogát csak törvényes képviselőjén keresztül gyakorolhatja.

7. §

1. A belépési szándékot az Egyesület belépési nyilatkozatának kitöltésével kell kinyilvánítani. A belépési nyilatkozatot online - az Egyesület honlapjára feltett űrlapon - lehet kitölteni, vagy papír alapon az Elnökhöz vagy Alelnökhöz lehet benyújtani.

2. A felvételről az Egyesület vezetősége dönt. Az indoklást is tartalmazó határozatot a felvételt kérővel közölni kell. A felvételt elutasító határozat ellen a felvételt kérő fellebbezést nyújthat be az Egyesület közgyűléséhez. 

8. §

1. Az Egyesület saját taván, a vízterület nagysága miatt létszámkeret meghatározására van szükség. Ez 1994 évtől 69 fő.

2. A tó esetleges bővítése esetén a létszámkeret új megállapítása a vezetőség hatáskörébe tartozik!

3. A tótagsági viszony megszűnése esetén a horgászhely jogutódját a vezetőség jelöli ki. 

9. §

Az alapszabály minden olyan rendelkezésénél, ahol a tag kifejezés szerepel, azon az Egyesület teljes jogú tagjait kell érteni, az ifjúsági tagokra, tiszteletbeli tagokra és pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezéseknél az ifjúsági tag, tiszteletbeli tag, illetve pártoló tag megjelölés pontosan meghatározásra kerül.

1. A tagokat az ifjúsági tagokra vonatkozó korlátozások kivételével egyenlő jogok illetik meg és egyforma kötelességek terhelik.

2. A tagoknak jogukban áll:

a) Amennyiben az Egyesület teljes jogú tagjai, a közgyűlésen személyes tanácskozási, észrevételezési, indítványtételi és szavazati jogot gyakorolni. A jogszabályokban megállapított feltételek esetén a tag az Egyesület bármely tisztségére megválasztható.

b) Az Egyesülettől horgászjegyet igényelni.

c) A horgászjegy birtokában területi engedélyt váltani és az abban feltüntetett vízterületen horgászni.

d) A rendelkezésre álló keretekben, megállapított sorrendben és díjazás mellett az Egyesület által fenntartott eszközöket és horgászfelszereléseket igénybe venni.

e) Az Egyesület által szervezett tanfolyamokon, előadásokon, horgászversenyeken és más rendezvényeken részt venni.

3. Az ifjúsági tagok csak képviseleti joggal nem járó tisztségre választhatók.

4. A tagoknak jogukban áll az Egyesület szervei által hozott határozatokat bírósági úton megtámadni.

5. A tagok kötelesek:

a) Az alapszabályt, a közgyűlés és az Egyesület választott szerveinek határozatait megtartani.

b) Védeni az Egyesület tulajdonát, továbbá a megállapított tagdíjat, és egyéb díjakat az Egyesület pénztárában befizetni. A tagdíjfizetés az Egyesület bankszámlájára történő átutalással vagy a bankszámlára történő készpénz befizetéssel. Minden év szeptember 30. napjáig kell a következő évi tagdíjat megfizetni. A tagdíj mértékét a közgyűlés határozza meg legalább 30 nappal a fizetési határidő előtt.

c) A horgászatra vonatkozó jogszabályokat, az országos horgászrendet, illetve az egyes vízterületeken érvényes helyi horgászrendet megtartani és megtartatni.

10. §

1. A tagsági viszony nem szüneteltethető, csak orvosilag igazolt, egészségügyi okokból, vagy más indokolt esetekben maximum egy évig. A nem egészségügyi indokra hivatkozva történő szüneteltetési igényt a tag a szüneteltetés kezdetét megelőző év június 30. napjáig írásban bejelenti az Egyesületnek. A szüneteltetés elbírálásáról az Egyesület vezetősége dönt. A szünetelés idejére tagdíjat fizetni nem kell, de erre az időszakra a tagot a 9. §-ban meghatározott jogok nem illetik meg.

2. A tagság szünetelése befejeződik a tagsági díj újbóli befizetése alkalmával.

3. A tagsági viszony megszűnik:

a) elhalálozás

b) kilépés

c) felmondás

d) kizárás

e) az Egyesület megszűnése következtében.

4. A kilépési szándékot írásban kell jelezni az Egyesület részére. Pénzügyi elszámolást követően a kiléptetés azonnal megtörténik. Az esetlegesen már befizetett tagsági díj vissza nem igényelhető.

5. Annak a tagnak, aki a tagsági feltételeknek nem felel meg, különösen ideértve, amennyiben a tagdíjat 2 évig nem fizetett, és ezen időszak alatt tagsági viszonyának szüneteltetését sem kérte az Egyesülettől, az Egyesület a közgyűlés döntése alapján a tagságát felmondással megszüntetheti. A felmondást írásban kell közölni, időpontja a törlést elrendelő döntés kézhezvételétől számított 30. nap.

6. A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés- bármely Egyesületi tag vagy Egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni, az indoklásnak tartalmazni kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

7. A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el.
   A vizsgálat lefolytatására a közgyűlés legalább 3 tagú eseti vizsgálóbizottságot választ.
   A kizárási eljárás megindítása tárgyában meghozott határozatot az érintett taggal írásban közölni kell.
   A vizsgálóbizottság az érintett egyesületi tagot jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja. A vizsgálat lefolytatásának nem akadálya, ha az érintett tag meghallgatáson nem jelenik meg.
   A vizsgálóbizottság jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgálóbizottság okiratokat szerezhet be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett jelentését és a határozati javaslatot.
   A jelentés és a határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnökség köteles összehívni a közgyűlést. A jelentést és a határozati javaslatot a vizsgálóbizottság az érintett tagnak is köteles megküldeni. A közgyűlést kifejezetten a kizárás megtárgyalására kell összehívni, más kérdéskörrel együtt a kizárás nem tárgyalható. A közgyűlés az érintett tagot meghallgathatja, érintett tag jogosult a jelentésre és a határozati javaslata észrevételt tenni.
   A kizárás kérdésében a közgyűlés az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.
   A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

8. Az egyesület tagnyilvántartásából haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt.

9. Az egyesület tagnyilvántartásába haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit a közgyűlés az egyesületbe tagnak felvett.

10. A tagnyilvántartás nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagnyilvántartásban foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.

11. Az Egyesület tagja, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

10/A. §

1. Az Egyesület tagjainak nevét és lakcímét tagnyilvántartásban tartja nyilván, amely nem nyilvános. Az adatkezelés a hatályos adatvédelmi jogszabályok szerint történik. Az elnökség gondoskodik a tagnyilvántartásban foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.

Az Egyesület szervei és működésük

11. §

1. A testületi szervek akkor határozatképesek, ha az üléseken a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség során figyelmen kívül kell hagyni. 

2. Ha a közgyűlést annak határozatképtelensége miatt el kell halasztani, a másodszorra összehívott közgyűlés az eredeti napirendben felvett kérdésekben, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

3. A szavazás minden kérdésben nyílt. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik, a határozatképes gyűlésen megjelent tagok létszámához viszonyítva. Szavazategyenlőség esetén a kérdést vagy elvetettnek kell tekinteni, vagy új szavazást kell tartani. Megválasztottnak tekinthető, aki sorrendben a legtöbb érvényes szavazatot, azonban legalább a leadott szavazatok több mint felét megkapta.

4. Az Egyesület az ügyintéző és képviseleti szerveit választja. A választás 5 évre szól. A testületek és tagjaik a választóiknak beszámolni kötelesek, ha feladataikat nem látják el megfelelően a megválasztó szerv bármikor visszahívhatja őket.

12. §

1. Az Egyesület szervei:

a.) a közgyűlés

b.) a vezetőség

c.) a felügyelő bizottság

d.) a fegyelmi bizottság

2. A vezetőség tagjai: elnök, alelnök, titkár, gazdasági vezető, és két vezetőségi tag.

3. A felügyelő bizottság elnökből és legalább két tagból áll.

4. A fegyelmi bizottság elnökből és legalább két tagból áll.

5. A vezetőség, a felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói.

6. A 12. § 1. bekezdés b, c, d pontjában felsorolt szervek tagjává Egyesületi tagsággal rendelkező, büntetlen előéletű, nagykorú állampolgárt lehet megválasztani.

7. Közeli hozzátartozó fogalma: házastárs (élettárs), az egyenes ágbeli rokon, örökbefogadott, nevelt és mostoha gyermek, az örökbefogadó nevelő és mostoha szülő, valamint a testvér.

8. A büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítványt a tisztségviselők megválasztásukat követő 30 napon belül kötelesek beszerezni. Ennek elmulasztása esetén a megválasztás érvénytelen.

Közgyűlés

13. §

1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés.

2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) Alapszabály módosítása

b) Az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása. A feloszlás, egyesülés és átalakulás kimondásához kétharmados szótöbbség szükséges.

c) A vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása.

d) Az éves költségvetés elfogadása.

e) Az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása

f) Vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, amennyiben a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll.

g) Az olyan szerződés jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt.

h) A jelenlegi és korábbi Egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok vagy más Egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.

i) A felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazások megállapítása

j) A választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása.

k) A végelszámoló kijelölése.

l) A közgyűlés fentieken kívül dönt minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a hatáskörébe utal. Így különösen a közgyűlés:

m) Felhatalmazza a vezetőséget a megállapított költségvetésben az egyes rovatok közötti átcsoportosításra.

n) Megállapítja a tagok évi díját, az esetleges belépési és egyéb díjakat.   

o) Megtárgyalja a vezetőség éves beszámolóját és meghatározza munkájának további irányát, jóváhagyja munkaprogramját.

p) Beszámoltatja a felügyelő bizottságot, és a fegyelmi bizottságot munkájáról.

q) Első fokon eljár a vezetőség, a felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság tagjainak fegyelmi ügyeiben.

r) Másodfokon dönt a tagfelvételt elutasító vezetőségi határozatok és a tag törlését kimondó határozatok ellen benyújtott fellebbezési ügyekben.

s) Meghatározza az Egyesület érdekében évente elvégzendő közösségi munka módját, mértékét, illetve pénzbeli megváltásának rendjét.

t) Megállapítja - az országos horgászrend keretei között - a kezelésében lévő vízterület helyi horgászrendjét.

3. A vezetőség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:

a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezen okok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

14. §

1. A közgyűlést rendes ülésre évente egyszer össze kell hívni.

Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha azt:

a) az Egyesület tagjainak egyharmada az ülés céljának megjelölésével kéri;

b) a felügyelő bizottság, illetve

c) a vezetőség szükségesnek tartja;

d) a felügyelő szerv írásban indítványozza.

2. A közgyűlést az Egyesület elnöke hívja össze. A napirendet tartalmazó meghívót az ülések kitűzött időpontja előtt legalább 8 nappal meg kell küldeni az illetékes megyei Szövetségnek, és az Egyesület valamennyi tagjának. A közgyűlés helye hagyományosan a Sződligeti Általános Iskola tornaterme. Amennyiben a közgyűlés valamely akadálynál fogva a Sződligeti Általános Iskola tornatermében nem tartható meg, az elnök más helyszínt is kijelölhet. A meghívónak tartalmazni kell az Egyesület nevét és székhelyét, a közgyűlés időpontját, helyét és napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgybani kívánt témakörben álláspontjukat kialakíthassák. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

3. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott határidőn belül a tagok és az Egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

4. A tag a közgyűlésen szavazati jogát teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással képviselője útján is gyakorolhatja.

5. A közgyűlés elején a közgyűlés résztvevői egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással megválasztják a levezető elnököt, a szavazat számlálókat, a jegyzőkönyv hitelesítőit. Ezen tisztségekre a vezetőség tesz javaslatot, de a közgyűlés a javaslattól eltérő személyt is megválaszthat. A közgyűlésen az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv vezetéséről a titkár gondoskodik, a hitelesítésére pedig a közgyűlés megkezdésekor két teljes jogú tagot kell megválasztani. A közgyűlés jegyzőkönyvét és mellékleteit a közgyűlést követő 30 napon belül az illetékes megyei Szövetségnek meg kell küldeni.

5. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

6. Szavazni személyesen lehet, kivéve az ifjúsági tagokat, amennyiben szavazásra jogosultak, e jogukkal törvényes képviselőjük útján élhetnek. A közgyűlés a határozatát a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok egyszerű többségével hozzák meg, kivéve azokat a speciális eseteket, amelyekre az alapszabály kifejezetten ennél nagyobb arányú szótöbbséget ír elő.

7. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A közgyűlés határozatait az Egyesület horgász területén rendelkezésre álló közösségi térben kifüggesztik, ahol azt valamennyi tag megismerheti.

A vezetőség

15. §

1. A vezetőség az Egyesület általános hatáskörű végrehajtó szerve, amely gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, valamint biztosítja a két közgyűlés közötti időszakban az egyesületi munka folyamatosságát.

2. A vezetőség:
   a) Kitűzi a közgyűlés időpontját, összeállítja és elkészíti tárgysorozatát.
   b) Gazdálkodik a közgyűlés által megállapított költségvetési kerettel.
   c) A közgyűlés által megállapított körben a költségvetés egyes rovatai között átcsoportosíthat.
   d) Határoz tagok felvétele, törlése tárgyában
   e) Meghatározza, hogy a vezetőség egyes tagjai milyen szakfeladatot látnak el, tagjai sorából megválasztja képviselőit a Szövetség megyei küldött közgyűlésére.
   f) A költségvetés keretében határoz egyes tagok tagdíjának mérséklése, elengedése kérdésében és más díjkedvezmények nyújtásában.
   g) Másodfokon eljár az Egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak fegyelmi ügyeiben.
   h) Megállapítja a halfogó és egyéb versenyeknek és rendezvényeknek az időpontját, a verseny feltételeit, díjait és kijelöli a rendezőit, bíráit.
   i) Kijelöli az Egyesület verseny csapatát és vezetőjét a horgászversenyekre.
   j) Egyéni elbírálás alapján, korra, egészségi állapotra, valamint egyéb méltánylást érdemlő okra való tekintettel dönt az Egyesület érdekében végzendő közösségi munka alóli felmentés kérdéseiben.
   k) Meghatározza saját munkatervét.
   l) A vezetőség dönt minden olyan kérdésbe, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a hatáskörében utal.
   m) A vezetőség a határozatait a jelenlévő vezetőségi tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.
   n) A vezetőségi ülésen külön meghívás alapján meghívott részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot az elnökség a külön meghívottak számára megszavazhatja. 

3. A vezetőségi határozatokat sorszámozott jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni.

16. §

1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő természetes személy, feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előéletéhez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerősen bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

2. A vezetőség szükség szerint, de évenként legalább két alkalommal rendes ülést tart. 

Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt:

a) a vezetőség tagjainak legalább egyharmada az ülés céljának megjelölésével kéri,

b) az Egyesület elnöke, illetve

 c) a felügyelő bizottság szükségesnek tartja.

3. A vezetőség ülését az Egyesület Elnöke, akadályoztatása esetén Alelnöke hívja össze és látja el az elnöki feladatokat.

4. A vezetőségi ülésekre a választott vezetőségi tagokon kívül meg kell hívni a felügyelő és a fegyelmi bizottság elnökeit is.

5. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben  történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezésével.

6. A vezető tisztségviselő visszahívását az Egyesület tagjainak legalább 10 %-a és/vagy a felügyelő bizottság indokolt írásbeli javaslattal az elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról a közgyűlés dönt.

7. A vezetőségi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A vezetőség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyezés esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

 f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az Egyesület elnöke

17. §

1. Az Egyesület elnöke az Egyesület első számú irányítója és egyben az Egyesület törvényes képviselője.

a) Összehívja a közgyűlést, és a vezetőség üléseit.

b) Ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, őrködik az Egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű tevékenysége felett.

c) A vezetőség előzetes döntése alapján kinevezi, illetve szerződést köt az Egyesület alkalmazottaival, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.

d) Beszámol a vezetőségi üléseken a vezetőség tagjainak, illetve a felügyelő bizottságnak.

2. Az elnököt munkájában az alelnök, illetve a titkár segíti, akadályoztatása esetén helyettesíti.

Az Egyesület alelnöke

18. §

1. Az Egyesület alelnöke az Egyesület elnökének akadályoztatása esetén és az elnök megbízásának birtokában az Egyesület első számú irányítója és egyben az Egyesület törvényes képviselőjévé lép elő. Ebben az esetben feladatai a 17. § a, b, c, d, pontjai.

a) Segíti az Egyesület elnökét feladatainak ellátásában, végzi az elnök illetve a testületi szervek által írásban meghatározott feladatokat.

b) A költségvetés keretei között utalványozási jogkört gyakorol.

c) Beszámol a vezetőségi üléseken a vezetőség tagjainak.

Az Egyesület titkára

19. §

1. Az Egyesület titkára

a) Előkészíti a közgyűlés és a vezetőség elé kerülő előterjesztéseket.

b) Gondoskodik a közgyűlés és a vezetőségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről.

c) Irányítja, illetve ellátja az Egyesület és szervei részére előírt adminisztrációs teendőket.

d) Szervezi az Egyesület rendezvényeit.

e) Segíti az Egyesület elnökét feladatainak ellátásában, végzi az elnök által írásban átruházott feladatokat.

Az Egyesület gazdasági felelőse

20. §

1. Az Egyesület gazdasági felelőse

 a) Intézi az Egyesület gazdasági ügyeit, rendszeresen beszámol az elnöknek és a vezetőségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről.

 b) Okmányolt számadásokat vezet a pénz és vagyonkezelésről vonatkozó jogszabályi előírások szerint.

 c) Elkészíti az évi költségvetést, zárszámadást, vagyonmérleget és a vezetőség, majd a közgyűlés elé terjeszti.

Az Egyesület ügyviteli szerve

21. §

Az Egyesületnek ügyviteli szerve nincs.

A felügyelő bizottság

22. §

1. A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A felügyelő bizottság tagja természetes személy, feladatait személyesen köteles ellátni. A felügyelő bizottság tagjai az Egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A felügyelő bizottság tagjait a döntéshozó szerv választja, a felügyelő bizottsági tagság a jogviszony elfogadásával jön létre. A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselő megbízás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

2. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja az, aki bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előéletéhez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerősen bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

3. A bizottság tagjai egyidejűleg az Egyesületen belül más tisztséget nem viselhetnek.

4. A bizottság köteles ellenőrizni az alapszabály megtartását, az Egyesület költségvetésének, a közgyűlés határozatainak a végrehajtását, továbbá - a közgyűlés kivételével - az Egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését, negyedévenként pedig a pénz- és anyagkezelést, a bizonylati fegyelmet, valamint a gazdálkodást. Az ellenőrzésről a bizottság jegyzőkönyvet (feljegyzést) köteles készíteni.

5. A bizottság jogosult az Egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni.

6. Ha a bizottság ellenőrzése során hiányosságot, vagy jogszabályt, alapszabályt, illetve az Egyesület érdekeit sértő bármely magatartást észlel, arról írásban köteles tájékoztatni az Egyesület elnökét. Az írásbeli tájékoztatás eredménytelensége esetén 30 napon belül rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezheti.

7. A bizottság munkaterv alapján dolgozik a bizottság elnöke köteles a végzett munkáról a közgyűlésnek beszámolni.

8. A bizottság elnöke és tagjai tanácskozási joggal jogosultak részt venni a vezetőség ülésein.

A fegyelmi bizottság

23. §

1. A bizottság tagjai egyidejűleg az Egyesületen belül más tisztséget nem viselhetnek.

2. A bizottság első fokon eljár az Egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak fegyelmi ügyében.

3. A bizottság eljárásaira az Egyesület saját fegyelmi szabályzatában foglaltak az irányadók.

4. A bizottság időszakonként tájékoztatja a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonási gyakorlatról a vezetőséget, a közgyűlésnek pedig beszámol munkájáról.

Az Egyesület szakmai szabályzatai

24. §

1. A közgyűlés által jóváhagyott Helyi horgászrend, amely egyben az Egyesület Fegyelmi Szabályzatának minősül, a MOHOSZ és tagegyesületeinek Fegyelmi Szabályzat mellett, mivel a fegyelmi ügyeket ezek alapján kell elbírálni.

2. A vezetőség által jóváhagyott Pénzkezelési szabályzat.

Az Egyesület jogállása és vagyona

25. §

1. Az Egyesület jogi személy.

2. Az Egyesület működik:

a) A hatályos jogszabályok

b) Az alapszabály

c) Egyéb Egyesületi belső szabályok alapján.

3. Az Egyesület vagyonát ingatlanok, ingóságok, készpénz és követelések alkothatják.

4. Az Egyesület bevételei tagdíjakból, belépési és egyéb díjakból, az Egyesület kezelésében levő vízterületekre kiadott területi engedélyek díjából, az Egyesület alapszabályszerű tevékenységéből eredő más bevételekből és egyéb adományokból állnak.

5. Az Egyesület bankszámlája feletti aláírási és utalványozási jogot az elnök gyakorolja, amelyet a gördülékeny ügymenet és a feladatok megosztása érdekében meghatalmazás útján az alelnökre átruház. Az elnök és az alelnök akadályoztatása vagy tisztségének bármely okból történő megszűnése esetén új tisztségviselő megválasztásáig a működés folyamatossága érdekében a bankszámla feletti aláírási és utalványozási jogot az elnökség két tagja együttesen gyakorolja.

6. Az Egyesület tagjai a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartoznak az Egyesületnek vétkesen okozott károkért.

7. Az Egyesület vagyonáért, valamint vagyoni eszközeinek a jóváhagyott költségvetésben meghatározott felhasználásáért, az elnök, a gazdasági felelős és a felügyelő bizottság elnöke a felelősek.

8. Az Egyesületnek más egyesülettel történő egyesülése esetén az Egyesület vagyona teljes egészében a jogutód egyesületre száll át.

9. Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha 

a) a tagok kimondják a megszűnését, vagy

b) az arra jogosult szerv megszünteti, 

feltéve minden esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

10. A jogutód nélkül megszűnt Egyesületnek a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyona az Egyesület tagjait illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük az Egyesület javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. A jogutód nélkül megszűnt Egyesület tagjai a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt Egyesület ki nem elégített tartozásaiért.

11. Minden egyéb, az Egyesület státuszában beállt változás esetén az Egyesület teljes vagyona oszthatatlan.  

Az Egyesület felügyelete

26. §

1. Az Egyesület működése felett a törvényességi ellenőrzést a Pest-megyei Főügyészség gyakorolja.

2. A felügyelő szerv jogkörére az egyesületekről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Záró rendelkezések

27. §

1. Az Alapszabály módosításait és az azokkal egységes szerkezetbe foglalt jelen Alapszabály szövegét az Egyesület Közgyűlése a
   2025 március 23. napján megtartott ülésén, a 8. számú határozatával fogadta el, és 2025 március hó 24. napján lépteti hatályba.

2. Ezen új alapszabályt - és a jövőben a módosításokat - az Egyesület elnöke 60 napon belül köteles megküldeni a Budapest Környéki Törvényszéknek nyilvántartásba vétel végett.

3. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

4. Záradék: Alulírott SÜKÖSD ATTILA elnök, mint az Egyesület törvényes képviselője a jelen nyilatkozatommal igazolom, hogy a jelen létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Kelt: Sződliget, 2025. március 24.

Vezetőség

Sződligeti Sporthorgász Egyesület